ÁRKALKULÁTOR

Használja kalkulátorunkat, hogy előzetes információt kapjon az árakról.

KALKULÁTOR

ÉRINTÉSVÉDELEM

Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.

Az MSZ 172[1][2] szabványt a 2364 szabványsorozat váltja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, az MSZ EN 61140- ből átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg:
1. Az “alapvédelem” (basic protection) szakkifejezést a “közvetlen érintés elleni védelem” szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintés elleni védelem”).
– Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem”-nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben”-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével.
2. A “hibavédelem” (fault protection) szakkifejezést a “közvetett érintés elleni védelem” szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintésvédelem”).
– Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja.

Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg:
I. érintésvédelmi osztály – védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
II. érintésvédelmi osztály – kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép
III. érintésvédelmi osztály – törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.

A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglalkozik:
– MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése.
– MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése.
– MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
– MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás.
– MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
– MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai.

Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

  • Kinek a felelőssége?

    A felülvizsgálatok elvégeztetése, minden esetben az üzemeltető feladata.

  • Kik kérhetik?

    Munkavédelmi ellenőrzéskor kötelező bemutatni az elkészített dokumentumokat.

  • Milyen gyakorisággal kell elvégezni a felülvizsgálatokat?

    Minden új villamos létesítmény berendezéseit, üzembe helyezés előtt felül kell vizsgálni.

    Villamos kéziszerszámokat 1 évente.

    Kommunális létesítmények és lakóépületek, illetve a 30kW-nál nem nagyobb névleges csatlakozási teljesítményű ipari és kereskedelmi létesítmények villamos berendezéseit 6 évente.

    Minden más helyen 3 évente.

  • Kik végezhetik a felülvizsgálatot?

    Kizárólag, érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálói végzettséggel rendelkező szakemberek.

ÁRAINK

Érintésvédelmi Felülvizsgálati Alapdíj 20,000.- /+ÁFA
Mérési pontok vizsgálata 100.- /+ÁFA /db

 

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT

We will contact you within one business day.

© Copyright 2017 Volta.co.hu by B-ELEKTRO 2006 Bt.